Az éjszaka nem csak szép hullócsillagokat tartogat számunkra, de egy négyes együttállást is, és jó alkalom arra, hogy kissé lelassulva ünnepeljük a Föld napját.
A meteorrajok királynője a Perseidák, de aki nem tud augusztusig várni, annak a Lyridák nagyon jó bemelegítést adhat, gyakorisági maximuma idején óránként akár 10-18 gyors és fényes hullócsillagot is láthatunk. Lehetséges, hogy meglep minket egy kitöréssel, ami a meteorrajoknál nem ritka, és akár 90 meteor is felvillanhat óránként, vagy megörvendeztet minket néhány tűzgömbbel. Már április 14-től megfigyelhető, egészen a hónap végéig, a legaktívabb várhatóan április 22-én 21:40 körül lesz. Ekkor még viszonylag alacsonyan tartózkodik a radiáns a horizonthoz képest, és a Hold is magasan lesz, ezért érdemes néhány órás észleléssel számolni, akár még 23-án hajnalban is.
Tanácsok az észleléshez
A raj megfigyeléséhez nincs szükség speciális eszközökre. A meteorok gyorsasága miatt a legjobb, ha az égnek minél nagyobb részét láthatjuk, egy binokulár vagy távcső csak csökkenti az esélyeinket a hullócsillagok megpillantására. Binokulárt akkor vigyünk magunkkal, ha a meteorok megmaradó nyomát is meg akarjuk figyelni, amelyek a fényesebbek után másodpercekig is fennmaradhatnak, de ehhez már gyakorlott szemre van szükség. Ha lehetőségünk van rá, próbáljunk meg városi fényektől távol észlelni.
A meteorraj radiánsa a Lant csillagképben van, így arra ritkán érdemes figyelnünk, leginkább attól 45–135-fok távolságra várható a legtöbb meteor felbukkanása. A radiáns az a pont az égen, ahonnan a meteorok érkezni látszanak. Ez nem jelenti azt, hogy mindig pontosan abban a pontban kezdődik a fényjelenség, de ha a meteornyomok vonalát visszafelé összekötjük, nagyjából egy helyen metszik egymást az égbolton. A radiánspont április 22-én este 10 előtt még csak 14 fok magasan lesz északkeleti irányban, így érdemes olyan helyen észlelni, ahol nincsenek tereptárgyak, hajnalban már délkelet felé kereshetjük 78 fok magasan.
A meteorok kiindulási pontja határozza meg az adott meteorraj nevét is. A Lant csillagkép latin neve a Lyra, így kapta a Lyridák nevet. Egy fényes csillag, a Vega segíthet a megtalálásában, de ha nem vagyunk gyakorlottak a csillagképek felismerésében, vigyünk magunkkal egy csillagtérképet, akár telefonunkon használjunk egy appot, de csak az észlelés elején pillantsunk rá, mert a szemünknek legalább 20 percre van szüksége, hogy alkalmazkodjon a sötéthez.
C/1861 G1 Thatcher és a 2700 éves meteorraj
Évközben bármikor megfigyelhetünk meteorokat, amik csak magánosan villannak fel az égbolton, meteorrajok esetében viszont óránként tucatnyit vagy akár több mint százat is láthatunk. A meteorrajokat a Föld keringési pályáját keresztező üstökösöknek köszönhetjük. Amikor egy üstökös közeledik a Nap felé, a benne lévő fagyott anyagok szublimálni kezdenek, vagyis elillannak, ezáltal a bennük lévő por és apró kőzetek is kiszabadulnak. Ezeket a kométa maga után hagyja, bolygónk pedig ezen a porfelhőn utazik keresztül.
A Lyridák meteorraj szülőégitestje a C/1861 G1 (Thatcher) nevű, 1861-ben felfedezett üstökös, a Napot 415 évente kerüli meg. Egy hosszú periódusú égi vándor, utoljára felfedezésének évében látták, és 2280 körül pillanthatjuk meg újra.
Az üstökös porszemcséi 49 km/másodperc sebességgel lépnek be légkörünkbe, és ütköznek a benne lévő gázmolekulákkal. Ez annyi energiát szabadít fel, hogy a molekulákról elektronok szakadnak le, amik ionizálják a levegőt, így jön létre a fényes ioncsatorna, amit mi hullócsillagként láthatunk, innen a Földről.
A Lyridák nem csak a tavasz első meteorraja, de az elsők közötti is, amit feljegyeztek. Kínában már i. e. 687-ben is megfigyelték, vagyis már 2700 éve tartjuk szemmel ezt a meteoresőt, amelyre ők is így hivatkoztak: „A csillagok úgy hullottak, mint az eső.” Később is többször meglepte a szemlélőket egy-egy kitöréssel, 1803-ban, 1922-ben, 1945-ben és 1982-ben, amikor több mint 100 meteort is megfigyeltek óránként.
A Föld napja: miért is különleges a bolygónk?
A Föld napját minden évben április 22-én tartjuk, amit a világ minden részén programokkal, előadásokkal, rajzversenyekkel ünnepelnek. A kezdeményezés 1970. április 22-én indult útjára, amikor Denis Hayes egyetemista fel akarta hívni a figyelmet környezetünk védelmére, az ökológiailag érzékenyebb életvitelre. A törekvés hatására szigorú törvények születtek, és nemzetközi megmozdulássá válva egyre több ország csatlakozott hozzá. Magyarország is az elsők között alapította meg a Föld Napja Alapítványt, amely minden évben koordinálja az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket.
Ezen a napon érdemes arra is figyelmet fordítanunk, milyen bonyolult rendszerben kellett mindennek a megfelelő helyen lennie ahhoz, hogy az élet kialakulhasson. Nézzük meg mik járultak hozzá az ember jelenlétéhez a Földön:
A Nap szerepe: Központi csillagunk egy stabil csillag, aminek köszönhetően nem érkezik felénk váratlan és rendkívül erős sugárzás és anyagkidobódások, amik légkörünket elfújnák, és erőteljes hőmérséklet-ingadozásokat okoznának. Napunk épp kellően aktív a kellemes hőmérséklethez, és megfelelő távolságban vagyunk tőle, hogy a víz folyékony állapotban legyen jelen a bolygónk felszínén.
A Hold szerepe: Égi kisérőnk mérete megfelelő ahhoz, hogy stabilizálja a Föld tengelyferdeségét, enélkül bolygónk folyamatosan billegne a keringése alatt, éghajlatunk pedig szélsőségek között váltakozna. Bolygónk forgását pedig annyira lelassította, hogy a hőmérséklet az élet kialakulásához és fennmaradásához megfelelő legyen.
Földünk légköre és mágneses tere: Légkörünk az élet kialakulásához megfelelő elemeket tartalmazta, amelyek elkezdtek bonyolultabb szerves molekulákká alakulni, ezek közé tartozik például DNS-ünk is. Mágneses tér nélkül viszont a gyengébb napszél is elfújná légkörünket, ha pedig a kozmikus sugárzást nem szűrné ki, roncsolná a DNS-t.
Jelenlegi tudásunk és eszközeink alapján az egyetlen helyen vagyunk, ahol élet létrejött. Vigyázzunk erre a törékeny rendszerre!
Az éjszaka további szépségei
Április 22-e nem csak a Lyridák maximumával örvendeztet meg minket, de este 11 órakor egy nagyon szép, négyes együttállást is megfigyelhetünk. A jelenleg az Ikrek csillagképben tartózkodó Jupitert 3,1°-ra közelíti meg a 35%-os növekvő fázisú Hold. A párostól nem messze látszik a csillagkép két legfényesebb csillaga, a Pollux és Castor. A négyest nyugat felé kell keresni, nagyjából 26 fok magasan. Érdemes már korábban elkezdeni az észlelést és megfigyelni, ahogy a Hold egyre közelebb kerül a bolygóhoz. Az együttállás szabad szemmel a leglátványosabb, de ha szeretnénk ezeket az égitesteket távcsövön keresztül is szemlélni, akkor erre az alkalomra érdemes a Svábhegyi Csillagvizsgálóba látogatni. A program itt található.
A Lyridák érkezése nem csak arra jó alkalom, hogy felfedezzük magunknak a csillagos eget. Bolygónk nagyon különleges és pótolhatatlan. Az égre feltekintve érezhetjük, milyen kivételes helyet foglalunk el az Univerzumban. Az este folyamán, ha szerencsénk van, sok szép hullócsillagot vagy akár tűzgömböt is láthatunk. Ne felejtsük el, hogy bár az esték már enyhék, a hajnali órák még hidegek, így öltözzünk ennek megfelelően.
Felhasznált források:
https://science.nasa.gov/solar-system/meteors-meteorites/lyrids/
https://www.space.com/36550-history-lyrid-meteor-shower-2017.html
https://www.amsmeteors.org/meteor-showers/meteor-shower-calendar/
https://science.nasa.gov/solar-system/comets/c-1861-g1-thatcher/
https://fna.hu/tortenetunk/afoldnapja
Szerző: Kovács Vera, Tudományos újságíró