A tőlünk mindössze 4 fényévre lévő Alpha Centauri csillaghármas már régóta ígéretes jelöltnek bizonyul az exobolygó-kutatás terén, ám a mostani felfedezéssel új korszakot nyithat a tudományterület történetében!
Az Alpha Centauri rendszer két Naphoz hasonló csillagból, az Alpha Centauri A-ból, illetve az Alpha Centauri B-ből áll, amelyekkel hármas rendszert alkot egy halvány vörös törpecsillag, a Proxima Cenaturi. Érdekességként megemlítendő, hogy a rendszer A-val jelölt tagja az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga. A három csillag közül a Proxima Centauri körül fedeztek fel eddig exobolygókat, mégpedig hármat is, azonban az A-val és B-vel jelölt komponens körüli bolygók kimutatása mindmáig nehézségekbe ütközött.
Most a James Webb-űtrávcső közép-infravörös tartományon működő, MIRI nevű műszerével sikerült lehetséges bizonyítékot találni arra, hogy az Alpha Centauri A körül kering egy gázóriás. Az eredményeket a kutatók az Astrophysical Journal Letters című szaklapban publikálták. Ha a bolygó létezését sikerül további mérésekkel is megerősíteni, ez lesz a Földünkhöz legközelebbi exobolygó, amely egy Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering. Mivel azonban a bolygójelölt egy gázóriás, teljességgel kizárható, hogy létrejöhessen rajta az élet, legalábbis a földihez hasonló formában.
"Mivel az Alpha Centauri a hozzánk legközelebbi csillagrendszer, vizsgálatával kiváló lehetőségünk nyílik arra, hogy megvizsgáljuk egy, a mi Naprendszerünktől különböző csillagrendszert. Mivel azonban a rendszer csillagai rendkívül fényesek, közel keringenek egymáshoz, és gyorsan mozognak, még a legkorszerűbb űrtávcsövekkel is rendkívül nagy kihívást jelent a körülöttük lévő exobolygók megfigyelése. Az is érdekes, hogy a James Webb-űrtávcső alapvetően az Univerzum legtávolabbi galaxisainak vizsgálatára jött létre, így ahhoz, hogy képet tudjon alkotni a hozzánk legközelebbi csillagrendszerről, egy kifejezetten erre a célra specializált módszerrel kellett elkészítenie a méréseket. Végül az erőfeszítések meghozták gyümölcsüket." - nyilatkozta Charles Beichman, a NASA kutatója, az újonnan felfedezett bolygójelöltről szóló cikkek társszerzője.
A mérések elemzésével a kutatók megállapították, hogy a felvételen nagy valószínűséggel a rendszer egy bolygója látszik, nem pedig egy távolabbi háttérforrás (például galaxis), vagy egy közelebbi előtérforrás (például aszteroida). Szintén kizárták azt a lehetőséget, hogy a forrás a műszereffektusoknak köszönhetően jelent meg a képeken.
Az első mérések 2024. augusztusában készültek, a MIRI nevű eszköz, illetve a rá helyezett koronagráf használatával. A koronagráf segítségével sikerült kitakarni az Alpha Centauri A fényét, majd további finomhangolással az elkészült felvételekből a kutatók levonták az Alpha Centauri B fényességét is. Ilyen módon megmutatta magát az Alpha Centauri A-nál kb. 10000-szer halványabb bolygójelölt, amely két csillagászati egység távolságban kering a központi csillagtól.
Bár az első mérések bizakodásra adtak okot, később, 2025. februárjában, illetve áprilisában új mérések készültek a rendszerről, amelyeken nem látszott a 2024. augusztusi felvételen észrevett új objektum. Úgy tűnt, mintha hirtelen eltűnt volna a bolygó a rendszerből! A csillagászok modellszámítások ezreit futtatták le, hogy választ keressenek a bolygójelölt pályáját övező kérdésekre. A szimulációk elkészítése során a kutatók a James Webb-űrtávcső és egyéb távcsövek adatainak felhasználásával igyekeztek megkeresni azokat a lehetséges bolygópályákat, amelyeken mozogva a bolygójelölt gravitációsan stabil pályán marad az Alpha Centauri A körül az Alpha Centauri B közelsége ellenére.
Ezután megállapították, hogy az első detektálás után a későbbi nemdetektálások mégsem olyan meglepőek: a szimulációk szerint a második és a harmadik mérés idejére a bolygó valószínűleg túlságosan közel került az Alpha Centauri A-hoz, és így elbújt a detektorok szeme elől. További számítások során sikerült megmutatni azt is, hogy a bolygójelölt egy, a Szaturnuszhoz hasonló tömegű gázbolygó, amely elliptikus pályán mozog a csillaga körül attól 1-2 csillagászati egységnyi távolságban.
A bolygó létezésének későbbi megerősítése új mérföldkövet jelentene az exobolygó-kutatás területén: ez lenne ugyanis a Földhöz legközelebbi exobolygó, amelynek hőmérséklete és kora a leginkább hasonló a Naprendszer gázbolygóiéhoz. Emellett a bolygó puszta létezése is arra késztetne bennünket, hogy felülírjuk a bolygók kialakulásával kapcsolatos elméleteket, hiszen eddigi tudásunk szerint egy ilyen szoros kettős rendszer kaotikus környezetében igencsak nehéz stabil pályán maradnia egy bolygónak.
Az Alpha Centauri A körül keringő bolygójelölt további vizsgálata elhozhatja tehát számunkra az exobolygók kutatásának új korszakát.
A cikk forrása: https://webbtelescope.org/contents/news-releases/2025/news-2025-135
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet