Utána átkúszott a hajnali égre, március 23-án, vasárnap pedig emellett különleges pozícióba is kerül, mégpedig alsó együttállásba. Ez azt jelenti tehát, hogy a Vénusz éppen a Föld és a Nap között helyezkedik majd el. Megfigyelés szempontjából ezúttal a nappali égboltot javasoljuk, ahol könnyedén, szabad szemmel is látszik majd Esthajnalcsillagunk a hajnali égen. Ezúttal is érvényesül tehát a jól ismert mondás: ki korán kel, aranyat lel, ezúttal a Vénusz képében. A szabad szemes megfigyelés mellett javasoljuk a binokulár használatát is, hiszen azzal remekül kivehető a bolygó vékony sarlója.
Mindenekelőtt nem árt azonban néhány szót ejteni a bolygók alsó, illetve felső együttállásáról. Alsó együttállás során, mint azt korábban is említettük, az adott bolygó a Föld és a Nap közé ér, mégpedig olyan módon, hogy a lehető legközelebb látszik a Naphoz. Ekkor a belső bolygóknak, tehát a Merkúrnak és a Vénusznak, ha éppen nem a Nap korongja előtt haladnak el, hanem csak a közelében, csupán egy kicsiny sarlóját figyelhetjük meg. Ekkor a Merkúrnak a legkisebb a fényessége, a Vénusznak azonban látszó fényessége ilyenkor is kiemelkedő, tekintve, hogy pályája során a lehető legközelebb ér a Földhöz. Felső együttálláskor a bolygó szintén egy egyenes mentén helyezkedik el a Nappal és a Földdel, de a Nap átellenes oldalán, tehát a Földtől a lehető legtávolabb. Ekkor a Vénusz látszó mérete, illetve fényessége kisebb, de a Merkúrnak éppen ekkor fényesebb, mint pályájának más szakaszain.
Naprendszerünk második bolygója tehát ismét, illetve még mindig sziporkázik. Akinek eddig nem volt alkalma a Vénusz egyre vékonyabbá váló sarlójának megfigyelésére, most mindenképpen próbálkozzon meg vele! A hónap elején még 14%-os fázisában pompázott a szerelem bolygója, majd a hónap közepére 3%-osra csökkent. Ekkor, március 15-én volt a legjobb lehetőség a sarló esti megfigyelésére. Március 23-a vasárnapján papírvékonyságú, 1%-os fázisában már a hajnali égen látszik.
Ekkor, a polgári szürkület kezdetén, hajnali 5:09-kor érdemes kinézni a keleti égre, hiszen ekkor még nem kelt fel a Nap, és így a Vénusz szabad szemes pompája uralja a horizont környezetét. A bolygó 2 fokkal a keleti látóhatár felett látszik majd, -4,0 magnitúdós látszó fényességgel és 5,8"-es látszó átmérővel. A 8,4 fokos elongációja megkönnyíti az észlelést egészen a napkelte pillanatáig, azonban nem mindig van ilyen távol alsó együttálláskor a Vénusz a Naptól! 2004-ben és 2012-ben is a napkorong előtt haladt el! Ezt a jelenséget Vénusz-átvonulásnak hívjuk, és rendkívül ritkán következik be, legközelebb a Földről 2117-ben láthatjuk a napkorong előtt a Vénuszt, addig minden alsó együtállásakor elkerüli a Napot.
Ismét kiemelendő, hogy bár a Vénusz sarlója igen vékony, a Naphoz való közelség miatt rendkívül fényesnek látjuk majd ennek ellenére. Aki még nem próbálkozott meg a sarlóészleléssel, ezúttal érdemes nekifutni, mert különleges és viszonylag könnyedén észlelhető látványosságban lesz része! Fontos odafigyelni a Nap felkelésére is, illetve arra, hogy távcsövünkkel semmiképp se nézzünk bele a Napba, mert maradandó szemkárosodást szenvedhetünk!
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet