Idén októberben különösen jól megfigyelhető lesz a Merkúr, már amennyire ez a bolygó valaha is „jól megfigyelhető”, de erről később. Ebben a cikkben hasznos megfigyelési tippeket adunk a Merkúrral kapcsolatban, illetve megadjuk a témában legfontosabb dátumokat és adatokat.
A Merkúr rendkívül nehezen megfigyelhető égitest, és amatőrcsillagászok között viszonylag hosszan elnyúló vitát okozhatna az a kérdés, hogy vajon az Uránusz–Neptunusz kettős vagy a Merkúr a legnehezebben megfigyelhető bolygó.
Ennek két oka van: egyrészt, a Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója, ráadásul nincs is közel hozzánk. Másrészt, ez a Naphoz legközelebb keringő bolygó, a Földről nézve sohasem távolodik el 28 foknál távolabb a Naptól (a Vénusz esetében ez az érték 47 fok). Magyarul a Merkúr sohasem tud lényegesen korábban kelni/később nyugodni a Napnál, aminek fényes sugarai így a legjobb megfigyelhetőség esetén is hajnali derengéssel világosítják meg a Merkúr égi hátterét, elhomályosítva a bolygót.
Kellemetlen körülmények ide vagy oda, a befektetett energia megtérül: Gyuricza István meseszép képe a példája erre. Figyeljük meg a Merkúr mögötti kékes hátteret: a megszokott feketével ellentétben a nappali égen látszó Merkúr sokkal jobban beleolvad az égi háttérbe.
A Merkúr tehát túl halvány. Ezenkívül sohasem távolodik el igazán messzire a látóhatártól, vagyis a levegő remegésének és párásságának hatványozottan kitett látvánnyal kell számolnunk, nem szólva a rendkívül zavaró tereptárgyaktól, amik megkövetelik a kitakarásmentes látóhatárt.
Egy harmadik szempont is ellenünk dolgozik, ez pedig a Merkúr maga. Ennek a bolygónak a Hold túlsó feléhez hasonló, rengeteg kisebb kráterrel szabdalt felszíne van, vagyis nagyon kevés kontrasztos, összefüggő alakzatot figyelhetünk meg rajta, pláne a Földről, amatőrcsillagász műszerekkel.
Ezért is olyan fontosak a mostanihoz hasonló alkalmak. Október elsején a Merkúr már egy és negyed órával kelt a Nap előtt, 8-án ér legnagyobb nyugati kitérésbe, 18 fokra távolodva a Naptól, ekkor másfél órával kel napkelte előtt. 8-a után a láthatósága lassan romlani fog, de a hónap közepéig még viszonylag jó lesz, azonban 31-én már csak fél órával kel a Nap előtt.
Jó minőségű távcsővel már 7-8 centiméteres optikával is megkísérelhetjük a felkeresését, a népszerű 90/900-as refraktorral pedig már jó esélyünk van részletek megpillantására is legalább 200x-os nagyításon. A megkeresése azonban trükkös: szükségünk van egy binokulárra, vagy ha az nincs kéznél, a teleszkópunk keresőtávcsövére. Pásztázzuk a keleti égboltot (egészen pontosan keleti irányt és közvetlen környezetét), és keressünk egy halvány, fehéres pöttyöt. A hónap elején hajnali 5 óra 40 perckor bolygónk 4 fok magasan jár szinte pontosan a keleti irányban.
Ami a megfigyelést illeti, a távcső és az égbolt minőségétől függően különböző lehetőségek állnak rendelkezésünkre: első feladatként megpróbálhatjuk felismerni a bolygó korong alakját, azután a fázisát, majd lehetőség szerint megpróbálhatunk felszíni alakzatokat is azonosítani. A Merkúron legkönnyebben a terminátorhoz közeli trópusi sötét foltok, és a fényes peremhez közel eső világos, kisugárzó foltok, csatornák pillanthatók meg. A horizontközeli bolygó atmoszférikus diszperzió által szivárványosra széthúzott képét rendkívül egyszerűen feljavíthatjuk: Egy narancssárga színszűrő nem csak a színezéstől óv meg, de az alakzatok kontrasztját is növeli a bolygón. Megfigyelés során ebben az esetben érdemes rajzolni, észlelőlap elérhető a Magyar Csillagászati Egyesület észlelésfeltöltőjén, itt.
És végezetül tekintsük át, hogyan változik a bolygó a láthatóság során:
- Október 6: Kövér Merkúr sarló, 39%-os fázissal, jókora, 7,6”-es átmérővel, -0,1 magnitúdós fényességgel, 17,5 fokos elongáció mellett. Szabad szemmel is jól látszik a hajnali égen!
- Október 8: A dichotómia napja! Bolygónk hajnalban 0,49%-os fázisú, 7,1”-es átmérő és -0,4 magnitúdós fényesség mellett. 18 fokos elongációja maximális a láthatóság alatt. Fényes feltűnő égitest a hajnali égen, 5:45 percre már 5 fok magasra emelkedik, a csillagos szürkületben sziporkázik. Napkelte időpontjára 16 fok magasan lesz, távcsővel ilyenkor figyelhető meg a legjobban! A korong még elég kontrasztos, és a horizontközeli légrétegek sem zavarnak már.
- Október 15: Egyre hízik és fényesedik a bolygó, 77%-os fázisához 5,9”-es átmérő és -0,9 magnitúdós fényesség tartozik. Bár 16 fokos elongációjával közeledett a Naphoz, még mindig jól látható szabad szemmel.
- Október 22: Még megtalálható bolygónk, de lehet, hogy egy kézitávcső jól jön a megpillantásához. Fázisa 92%-osra hízott, gyakorlatilag telimerkúrban gyönyörködhetünk. Átmérője 5,3”-es, fényessége -1,0 magnitúdó, elongációja pedig 12 fokos. 6:40 perckor, a polgári szürkület kezdetén 5 fok magasan jár. Napkeltére bő 10 fokkal kerül a horizont fölé, érdemes távcsövünkkel a nappali égen is követni fél-egy órát, hogy magasabbra emelkedjen a zavaró légrétegekből.
Olvasóinknak sikeres Merkúr észlelést kívánunk!