A K2-18b (hivatalos nevén: EPIC 201912552 b) nem újonnan felfedezett égitest, ennek ellenére most ismét friss és izgalmas eredmények kerültek nyilvánosságra. Ez a furcsa nevű világ egy halvány vörös törpecsillag körül kering a Leo (Oroszlán) csillagkép irányában, nagyjából 124 fényévre tőlünk. Bár a bolygót már 2015-ben felfedezték, most valami igazán szokatlan dologra bukkantak a légkörében – mégpedig valamire, aminek a szaga ismerős lehet a konyhából.
De ne szaladjunk ennyire előre!
A K2-18b egy úgynevezett mini-neptunusz típusú bolygó, azaz nem kőzetbolygó, mint a Föld, hanem valószínűleg sűrű, hidrogénben gazdag légkör burkolja, és a gázrétegek alatt akár óceánszerű vízrétegek is előfordulhat. A mérete is eléggé eltér a Földétől, tömege körülbelül nyolcszorosa a Földének, a csillaga körüli keringési ideje pedig nagyjából 33 nap. Ami viszont különösen érdekessé teszi, hogy a csillaga lakhatósági zónájában helyezkedik el, vagyis olyan távolságra, ahol az elméletek szerint akár folyékony víz is jelen lehet, és a központi csillag sugárzása sem túl erős, sem túl gyenge.
A bolygó első nagyobb médiavisszhangját 2019-ben kapta, amikor a kutatók vízgőz nyomait észlelték a légkörében. Aztán 2023-ban a James Webb-űrtávcső újabb adatokat szolgáltatott: a K2-18b légkörében szén-dioxidot és metánt mutattak ki.
És most itt a legfrissebb meglepetés
A spektroszkópiai adatok szerint dimetil-szulfid (röviden: DMS) is jelen lehet a bolygó légkörében, ráadásul a földihez képest közel 20-szoros mennyiségben. A Földön ezt az illékony, kéntartalmú molekulát elsősorban fitoplanktonok termelik, és a hétköznapok során is ismerős lehet a konyhából: kukorica vagy káposzta főzésekor érezhető ennek a vegyületnek az illata. Ami viszont igazán izgalmas, hogy ez a molekula a Földön szinte kizárólag biológiai eredetű. És mivel nem túl stabil, gyorsan lebomlik, tehát folyamatosan újra kell termelődnie. Ezért sok kutató egy ideje már a DMS-t lehetséges „bioszignatúraként” emlegeti, azaz olyan jelként, ami élet jelenlétére utalhat egy idegen világon.
De mielőtt túl messzire szaladnánk, tegyük fel a kérdést:
valóban életet jelez ez a molekula? Vagy csak „szagot fogtunk”, de még nem tudjuk, mitől?
Itt érdemes egy nagy levegőt venni. A DMS jelenléte valóban izgalmas, de messze nem bizonyíték az életre. Egyetlen molekula nem elég. Különösen nem egy olyan égitesten, amiről alig tudunk valamit, például azt sem, pontosan milyen hőmérséklet- és nyomásviszonyok uralkodnak a légkör különböző rétegeiben, vagy hogyan néz ki a bolygó belső szerkezete. A Földön kívüli környezetekben egészen más kémiai folyamatok is zajlanak, így elképzelhető, hogy valamilyen eddig ismeretlen geológiai vagy fotokémiai úton is létrejöhet a DMS. Nem kizárt tehát, hogy a szerves molekulák termelődésének itt semmi köze nincs az élethez. Sőt mi több, sikerült kutatóknak megállapítani laboratóriumi környezetben, hogy élet jelenléte nélkül is létrejöhet természetes módon a DMS.
A szenzációhajhász tálalás gyakran eltorzítja a valóságot, miközben a tudomány sokkal óvatosabb. Egy ilyen esetben nagyon könnyű félreértelmezni az adatokat, és hamis reményt kelteni, mintha már csak egy karnyújtásnyira lenne a földönkívüli élet felfedezése.
A MIT bolygókutatója, Sara Seager az Astronomy magazinnak tett nyilatkozata is ezt támasztja alá:
„Több ezer exobolygó áll már a látóterünkben, és erős a kísértés, hogy túlértékeljük az adatokat – néhányan pedig máris elhamarkodott következtetéseket vonnak le. A K2-18b esetében a lelkesedés megelőzi a bizonyítékokat.”
A K2-18b tehát továbbra is izgalmas célpont, sőt talán az egyik legjobb példánya annak, amit a kutatók hiceán bolygónak neveznek, azaz olyan világ, amelynek légköre gazdag hidrogénben, és akár óceánokat is rejthet – bár a hiceánok közé sorolása is vitatott. Ezek a planéták eltérnek a Naprendszerünk ismert bolygóitól, így új kutatási irányokat is nyitnak az asztrobiológia és csillagászat számára.
A laikus közönség – főként, ha csúsztatva írnak nekik - pedig könnyen úgy értelmezheti ezeket a felfedezéseket, mint „az élet nyomainak” közvetlen bizonyítékát, ami jelen esetben nagyon messze áll a valóságtól. A következő évek mérései és modellezései talán közelebb visznek a válaszhoz. Még mindig nem zárható ki teljesen, hogy a K2-18b életet hordoz, de jelenleg semmi sem szolgál meggyőző bizonyítékkal sem mellette, sem ellene.
Források:
https://www.cam.ac.uk/stories/strongest-hints-of-biological-activity
https://iopscience.iop.org/article/10.3847/2041-8213/adc1c8
Ajánlott irodalom a témában:
Szerző: Bárány András Adorján, Tudományos újságíró, Biológus hallgató, Amatőrcsillagász