Ilyenkor ugyanis már nem uralkodnak fagyos, téli hidegek a sötétedés után, és a hosszabbodó nappalok sokakat későbbi lefekvésre sarkallnak. Május közepén is meggyönyörködtet bennünket a Hold látványa, amint együtt áll olykor szabad szemmel is megfigyelhető, fényes csillagokkal, illetve mélyég-objektumokkal. Május 12-én este az Ikrek, 13-án a Rák, 15-én pedig az Oroszlán csillagkép irányában látszik majd égi kísérőnk, amint együtt áll az adott csillagkép egy nevezetes objektumával. Az egyre növekvő fázisú Holdat, amely május 15-ére eléri a félhold állapotát, nem lesz nehéz észrevenni a sötétedés utáni nyugati égbolton.
A Hold szemet gyönyörködtető alakzatát érdemes több napon keresztül is megfigyelni, akár szabad szemmel, már csak azért is, hogy megfigyelhessük fázisainak változását, és így magunk is tanúi lehessünk a havi ciklikusság harmóniájának. Ha van távcsövünk vagy binokulárunk, érdemes megfigyelni a Hold felszíni alakzatait is, amelyek már egy kisebb távcső használatával is gyönyörűen kivehetők. A Hold egyéb érdekes tulajdonságai iránt érdeklődőknek javasoljuk blogunk kifejezetten a Holdról szóló fejezetének elolvasását: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/fejezetek-a-naprendszer-naplojabol-5-kiseronk-a-hold
Május közepén amellett, hogy lehetőség nyílik a Hold szokásos látványosságainak megfigyelésére, fényes égitestekkel való együttállásait is megfigyelhetjük. Május 12-étől 15-éig ugyanis a Hold végighalad az ekliptika mentén, először az Ikrek, majd később a Rák, utána pedig az Oroszlán csillagképet ékesíti. Talán sokaknak ismerősen csenghet ezen három csillagkép nevének egymás utáni felsorolása, ami nem véletlen: az Ikrek, a Rák, illetve az Oroszlán is zodiákus vagy más szóval állatövi csillagkép. Ezek a csillagképek az ekliptika mentén helyezkednek el, ami kijelöli azt a síkot, amelyen a Föld kering a Nap körül. Éppen ezért éves látszó útja alatt a Nap is áthalad ezen csillagképeken, mind a tizenhármat érintve. Ezek a csillagképek a következők: Bak, Vízöntő, Halak, Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Kígyótartó, Nyilas. Mivel a felsorolt csillagképek jórészt állatok alakját formázzák, az állatövi csillagkép elnevezés igencsak illik rájuk. Aki szemfüles, észreveheti a sorban a kevésbé ismert Kígyótartó csillagképet, amelynek mivel csak egy nagyon kicsi része éri el az ekliptikát, kevésbé ivódott bele a köztudatba.
Most pedig vegyük sorra, hogy melyik napon milyen érdekes látvány része lesz a Hold egyre növekvő sarlója.
Május 12.
Ezen a napon este 21:35-kor a Hold 25%-os, ámde már jól látható sarlója az égbolton nyugati irányban az Ikrek csillagkép Pollux, illetve Üpszilon Geminorum (υ Gem) nevű csillagához lesz közel. Az előbbitől 2,9 fokos, utóbbitól pedig 26'-es (közel egy teljes Holdorongnyi távolságban látható majd a Holdkorong peremétől. Az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga a Pollux és a Castor, amelyek egyébként a Téli Hatszög elnevezésű aszterizmusnak is a részét képezik. Ezek közül a lenyugvóban levő csillagképben baloldalt látszik a Pollux fényes, narancssárga óriása, mellette jobbra pedig a mitológiai ikertestvéréről elnevezett, kék Castor. A Polluxot a fején viselő testvér „nyakában” látható az Üpszilon Geminorum elnevezésű csillag, amely bár jóval halványabb a Polluxnál, 4,1 magnitúdós látszó fényességével szabad szemmel is látszik. Ezt a csillagot látszólag igencsak megközelíti Holdunk május 12-én este, és a Holdfény eléggé meg is nehezíti a szabad szemes észlelést, de egy binokulárral már csodás lesz a látvány.
Május 13.
A következő éjszaka egyre csak dagadó, immáron 34%-os sarlójú Holdunk egy másik állatövi csillagkép, mégpedig a Rák irányába barangol el. Este 22:25-kor nyugati irányban pedig egy igen látványos mélyég-objektum, a Messier-katalógus 44-es sorszámmal jelölt nyílthalmaza, a Jászol-halmaz néven ismert Praesepe közelébe ér, mégpedig attól 4 fokos távolságba. A nyílthalmazok olyan objektumok, amelyeket gravitációsan nem, vagy csak gyengén kötött csillagok csoportja alkot. Az erős gravitációs kötődés hiánya miatt az ilyen halmazok tagjai idővel elsodródnak egymás mellől. Ezekben a halmazokban gyakran fordulnak elő a kék szuperóriás csillagok. A Praesepe is csillaghalmaz, és 3,7 magnitúdós látszó fényességével akár szabad szemmel is megfigyelhető Holdtalan éjszakákon. Az élmény teljességéhez azonban most javasolt egy kisebb távcső használata.
Május 15.
Két nappal az előző együttállás után ismét különleges helyre érkezik az immár 53%-os félholddá növekvő Hold délnyugati irányban az égbolton. Este 22:00-kor kényelmes időpontban elérkezik az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, az 1,3 magnitúdós látszó fényességű Regulus mellé, mégpedig a horizont felett 43 fokos magasságban. Ekkor tehát, mivel a horizonttól igencsak távol lesz a Hold, még csak az sem fontos, hogy egészen sötét helyre menjünk az észleléshez. Mivel a Regulus csillag igen fényes, kristálytiszta éjszakán még városi körülmények közül is nagyon jól látszik szabad szemmel az Oroszlán mellkasán.
Mindenkit biztatunk tehát arra, hogy töltsön egy kis időt a szabad ég alatt az egyre melegebb éjszakákon, és figyelje meg a Hold szépséges együttállásait!
A képek forrása: Stellarium, wikipedia
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet