Elérkeztünk a 2022-es év utolsó égi jelenségek cikkéhez. Az idő gyorsan repül, nemrég még a 2021-es évadzárót közöltük , és minden bizonnyal hasonlóan fogunk érezni, amikor a 2023-as cikk válik aktuálissá.
De ennyire azért ne siessünk előre.
Sok minden történt az évben: részleges napfogyatkozás, láthatatlan Perseidák, bolygófüzér, stb. De ne feledjük, az év még nem ért véget: december elsején ér maximális földközelségbe a Mars, majd 8-án opponál (szemben áll a Nappal), ám ne lőjük le az összes poént idő előtt, különben mi maradna a cikkből?
Ha egy pillanatra behunyjuk a szemünket, és elképzeljük felülnézetből az otthonunkat, az utcánkat, településünket, megyénket, országunkat, kontinensünket, bolygónkat, egyre távolabb és távolabb tekintünk: Holdig, a Plútóig, a Napot körülvevő tucatnyi közeli csillagig, majd felidézzük a Tejútrendszer Orion-karját, magát a Tejútrendszert, a benne található százmilliárd csillagot, ezermilliárdnyi bolygót… A Lófej-ködöt, az M13 gömbhalmazt, az Orion-ködöt, a Plejádokat: egyszóval, ha kitekintünk zavarbaejtően parányi világunkból, be kell látnunk, hogy az Univerzum elképzelhetetlenül nagyobb, mint a mi problémáink. Bármi történjen is „idelenn”, „odafönn” minden pontosan úgy alakul tovább, ahogy azt a természeti törvények diktálják. Másként kifejezve: bármilyen nehéz időket éljünk is, a Világegyetem, mint olyan, továbbra is fölötte áll mindezeknek, gyönyörűségét továbbra is csodálhatjuk, és erőt meríthetünk belőle.
Stabilitás, a szépség és a nyugalom: ezt ajánlja a decemberi ég. És ez nem kevés!
Dec 1: legnagyobb földközelségben a Mars
Amint azt már több cikkünkben is említettük az elmúlt hetekben-hónapokban, a Mars bizony folyamatosan közeledik a Föld felé. Egészen pontosan december elsejéig, mikor is maximális közelségbe ér, majd ismét távolodni kezd, hogy aztán opponáljon. 81,5 millió kilométeres távolságával ez egy közepes földközelségnek számít, a vörös bolygó 2018-ban és 2020-ban bátrabban nézett volt felénk, de vigasztalásul jegyezzük meg, hogy ebben az évtizedben ez lesz a legnagyobb közelítése! Távcsőre fel!
Dec 1: Jupiter-Hold együttállás
Bizony, a Jupiter 4,3 fokra megközelíti a 64%-os fázidú Holdat ÉK-i irányból. Este 10-11 körül érdemes gyönyörködni benne!
Dec 2: Mars-103 Tauris csillag együttállás
A Mars három együttállással is megörvendeztet minket a hónap első napjaiban. Másodikán együttáll a Bika csillagkép 103-as jelű csillagával, a maximális közelítés hajnalban, 5:56-kor lesz, ekkor 41,5’-re közelíti meg a Mars a csillagot. Az eseményről cikket is írtunk , a részleteket ott megtaláljuk.
Dec. 4.: A Mars és az NGC 1746 együttállása
A Mars 1,2 fokkal északra közelíti meg a 6,1 magnitúdós NGC 1746 nyílthalmazt, ami valójában egy aszterizmus, fizikai kapcsolat nélküli égi csillagcsoportosulás. Kisebb távcsövek nagy látómezejében pompás látvány.
Dec. 5.: A Hold elfedi az Uránuszt
Bizony, ilyen is van, ezévben már a harmadik, amit most a legideálisabb körülmények közt figyelhetünk meg! A 94,1%-os, növekvő fázisú Hold 17:32 perckor elfedi az 5,6 magnitúdós Uránusz bolygót. A belépés a Hold sötét oldalán történik majd, zavaró holdfénytől mentesen. Jó előre, akár 10 perccel hamarabb is készüljünk már rá az eseményre, azonosítsuk be az Uránuszt, és lesben állva várjunk!
Dec. 7.: a Mars és a 98 Tauris csillag szoros együttállása
Az 5,8 magnitúdós 98 Tau csillag mindössze 5,6 ívpercre közelíti meg a Marsot, kisebb nagyítás és nagyobb látómező mellett szépséges, egyenlőtlen párost alkotnak majd. Szürkületkor, naplemente után észleljük.
Dec. 8.: Mars-oppozíció
Az egész év talán legjobban várt eseménye következik most be (talán az elsejei földközelséget leszámítva): észleljük a Marsot mindennel, ami csak a kezünk ügyébe akad, legyen az binokulár, Newton-távcső, akromát, apokromát, Makszutov–Cassegrain vagy bármilyen teleszkóp is, beleértve a két szép szemünket is. Az észlelés csínjáról-bínjáról részletgazdag, érdekes cikket ismételten itt találunk.
Dec. 8.: a Hold elfedi a Marsot hajnalban
Na jó, ez talán még az előzőnél is tutibb. A vakító, -1,9 magnitúdós Mars hajnalban, 6:01 perckor eltűnik a Hold mögött! Az egyetlen baki, hogy viszonylag alacsonyan, 13 fok magasan jár majd a tandem, vagyis mindenképpen keressünk olyan helyet, ahonnan jó kilátásunk van a nyugati-északnyugati égre, és nem zavar be semmilyen tereptárgy! Ez a hónap, sőt az év egyik legpompásabb csillagászati eseménye!
Dec. 14.: Geminidák-meteorraj maximuma
A látványosabb Geminidák meteorraj maximuma jött el! 150-es ZHR-ével, félhold mellett idén a nyári Perseidákat is bőven túlszárnyalja, pompás hullócsillagrajra készülhatünk! Átlagos égen is óránként több tucat hullócsillagot figyelhetünk majd meg, este korán kel a radiáns, már este hat órakor is érdemes nézni a potyogó hullócsillagokat.
Dec. 16.: a Ceres és a 12 Virginis csillag szoros együttállása
16-án a 8,6 magnitúdós Ceres törpebolygó mindössze 2 ívperccel (!) nyugatra közelíti meg az 5,9 magnitúdós 12 Vir csillagot. Aki még nem észlelt kisbolygót, annak a 12 Vir csillag „világítótoronyként” való alkalmazása segíthet meglelni élete első aszteroidáját. A szoros „kettőscsillag” különösen szép látvány lesz, a Ceres mozgását, akár 20-30 perc alatt is könnyen észrevehetjük! Keresőtérkép itt található.
A Merkúr klassz esti láthatósága
A Mars mellett decemberben a Merkúrt is megcsodálhatjuk. December 14-étől már igen jól látszik az esti égen, délután negyed ötkor érdemes keresni, ekkor 5 fokkal jár a délnyugati horizont felett. Mindez azonban gyorsan változik majd, 21-én ér legnagyobb keleti kitérésbe, ekkor az említett időpontban közel 8 fok magasan jár majd (ez a Merkúr esetében istenes). 24-én ér dichotómiába, azaz félmerkúr fázisba, míg 25-én lesz a legjobb láthatósága, negyed ötkor még 8,5 fok magasan jár majd. Az ezt követő napokban ismét közeledni kezd a Naphoz, láthatósága romlik, a merkúrsarló fényessége pedig rohamosan apad majd. Hozzanak a karácsony esték szép Merkúr észlelést!
Dec. 22.: 28 órás kamikaze holdsarló hajnalban
Aki szereti az önkínzást, az dec 22-én hajnalban megpróbálhatja elcsípni a másfél fok (!) magasan „látszó”, 28 órás holdsarlót a keleti ég alján. Na jó, binokulárral könnyíteni ér!
Dec. 22.: Az Ursidák maximuma
A mindössze 10 ZHR-es meteorraj maximuma inkább csak érdekesség. A Kis Göncölben található radiánspont hiába van jól megfigyelhető helyen az égen, sajnos a meteorok mennyisége ezt nem igazán pótolja. A csillagászok gyanúja szerint a meteorok és a 8P/Tuttle üstökösök között valamiféle kapcsolat állhat fent. A meteorraj 1945-ben produkált egy látványos kitörést.
Karácsonyi bolygóegyüttállások:
Szenteste a dichotómiába érő, azaz a félig megvilágított Merkúrt leshetjük meg a délnyugati ég alján naplementekor. Nem kevésbé nehéz a helyzet a Vénusszal, mert bár az Esthajnalcsillag (jelenleg éppen Est-) jóval fényesebb a Merkúrnál, de valamivel közelebb látszik a Naphoz, ezért amit nyerünk a réven, azt részben elveszítjük a vámon. A Hold még csapnivalóbb: aki szereti az ilyet, az megpróbálhatja elkapni valamilyen ügyes optikai segédeszközzel a Nap fényében sokszorosan elvesző, töpörödött holdsarlót, de ez már a mazochizmus és a science fiction keverékének számít. Azért mielőtt elszonytolodnánk szenteste, egy binokulárral csodálatos esti együttállásnyargalást tehetünk! És ez csak a kezdet…
Dec. 25-én a legjobban látszó Merkúr, a Vénusz, illetve a vékony holdsarló „vonatot”, füzért alkotnak az égen naplementekor, távolabbról társul hozzájuk a Szaturnusz. Pompás négyesfogat, ez már szabad szemmel is jól látszik, mindenképp nézzük meg!
Karácsony másodnapján a Hold a Szaturnusszal randevúzik, 16:45-kor még a Vénusz és Merkúr párosa is megcsodálható, majd ahogy ezek lemennek, a holdsarló megvilágítatlan oldalán felsejlik a hamuszürke fény! Forrás: Stellarium.
Dec. 29-én szoros Merkúr–Vénusz-együttállás, amit kissé távolabbról a Jupiter–Hold-együttállás kísér majd. A Merkúr mostadja át a stafétát a Vénusznak: Ő az áprilisi viszontlátásig leköszön az esti égről, míg a Vénusz egyre feljebb hág, hónapról hónapra a télvégi, majd tavaszi égen.
Január elsején évköszöntő csillagfedés
Bizony: éjfél után 44 perccel a 2023-as év kezdete után (KÖZEI) a 6,5 magnitúdós HD 12512 jelű csillag lép be a Hold sötét felén, a déli pólusnál. Mérsékelt nehezítés, hogy a Hold csak 12 fok magasan jár majd a horizont felett, vagyis aki csillagászati megfigyeléssel tervezi kezdeni az új évet, annak célszerű jó előre kitelepülnie. Lehetőleg barátokkal és családdal: ilyenkor még az amatőrcsillagászoknak is a szeretteik között a helye.
Kisbolygó-oppozíciók decemberben: az (532) Herculina
December 3-án ér szembenállásba a Herculina, egy igen nagy méretű aszteroida. A hozzávetőlegesen 168 kilométeres átlagos átmérőjű kisbolygót 1903-ban fedezte fel Max Wolf német csillagász Heidelbergből. Ez volt az első kisbolygó, ami körül holdat azonosítottak (1978), azonban a Hubble-űrtávcső későbbi megfigyelései a 90-es években ezt cáfolták. A 10 magnitúdós aszteroidát sötét égről legalább közepes átmérőjű (15 cm vagy nagyobb) teleszkóppal kellő gyakorlat mellett megtalálhatjuk. Keresőtérkép itt.
Decemberi bolygók
Merkúr: jó esti láthatósága lesz, dec. 14-től már kereshető a kövér bolygó, 24-én ér dichotómiába, majd 25-én követi a legjobb láthatósága. Ezután fázisa ütemesen csökken. 29-én együttáll a Vénusszal.
Vénusz: végre megjelenik az esti égen! A hónap közepétől feltűnő, a hónap végén már egy és negyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9 magnitúdó, fázisa 96%, így aki telivénuszi telifelhőzetet akar észlelni, annak ez a hónapja!
Mars: most minden erről a bolygóról szól, 1-én földközelben, 8-án oppozícióban, majd holdfedés szintén 8-án. Látszó átmérője 17,2 ívmásodperc. fényessége -1,9 magnitúdó.
Jupiter: gyönyörű! 18:00 körül delel, éjfélkor nyugszik, látszó átmérője 41 ívmásodperc, fényessége -2,5 magnitúdó, kötelező észlelni.
Szaturnusz: Még jól megfigyelhető, sötétedéskor 25 fokon jár, 20 óra után nyugszik le.
Uránusz: talán ez a legjobb észlelőhónapja. 21:00-kor delel 58 fokon, egész éjszaka látszik, hajnali 4-kor nyugszik.
Neptunusz: kiválóan megfigyelhető, sötétedés után delel 38 fokon, éjfél előtt nyugszik.
BÚÉK!
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló