Fiatal éveiben elsősorban sporteredményeivel tűnt ki, bár a csillagászat már gyermekkorában is érdekelte, 8. születésnapjára nagyapja egy távcsövet épített neki. Középiskolás korában pedig már csillagászati témájú cikket írt a helyi lapba. Hubble korán eldöntötte, hogy hivatásszerűen szeretne csillagászattal foglalkozni, de édesapja – a későbbi biztos megélhetés reményében – a jogi tanulmányok felé terelte. Hubble egyszerre próbált megfelelni a szülői elvárásnak és saját érdeklődésének: párhuzamosan folytatott hallgatott jogot és fizikát a Chicagói Egyetemen, majd az Oxfordi Egyetem ösztöndíjasa lett. Angliai tanulmányait apja halála miatt félbe kellett szakítania. Hazájába visszatérve már azon dolgozott, hogy hivatásos csillagász lehessen. Először a Wisconsin államban található Yerkes Obszervatóriumban helyezkedett el, a nagy lehetőséget azonban a kaliforniai Wilson-hegyi Obszervatóriumban kapott állás jelentette, pályájának hátralévő részében itt dolgozott.
Hubble a világ akkor legnagyobb teleszkópja, az új 100 hüvelykes Hooker-teleszkóp elkészültével szinte egy időben érkezett az intézménybe, 1919-ben. Felfedezett több pulzáló változócsillagot (cefeidát), és ezzel igazolta, hogy az Androméda-köd és a Triangulum-galaxis nem részei a Tejútrendszernek. Utóbbi felfedezése jelentősen megváltoztatta az Univerzumról addig alkotott képet. Megállapította, hogy a galaxisok távolsága és fényük vörös felé való eltolódása arányban áll egymással. Tapasztalati úton felvetette a Világegyetem tágulásának gondolatát. Hubble elképzeléseit megismerve Albert Einstein élete legnagyobb tévedésének nevezte a kozmológiai állandó bevezetését. (Az állandó bevezetését korábban azért látta szükségesnek, mert nem hitt saját számításainak, amelyek szerint az Univerzum „nincs nyugalomban”.) Hubble katalógust állított össze mintegy ezer extragalaxis adataival, és ebben ismertette a csillagrendszerek típus szerinti osztályozását is.
Róla kapta a nevét a csillagrendszerek távolodási sebességének távolságfüggését leíró Hubble-állandó és az Univerzum általunk megfigyelhető részének méretét leíró Hubble-sugár is. Az ő nevét viseli továbbá a Hubble-űrtávcső. Sokat lobbizott azért, hogy a Nobel-díjak odaítélésekor a csillagászatot tekintsék a fizika egyik ágának, ezáltal csillagászati eredményekért is odaítélhető legyen a legrangosabb tudományos elismerés. Erőfeszítéseit csak 1953-ban bekövetkezett halálát követően koronázta siker, így őt sosem jelölték Nobel-díjra, de később számos csillagász is megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Forrás:
https://mult-kor.hu/a-vegtelensegbe-terjesztette-ki-horizontunkat-edwin-hubble-20221120
https://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_Hubble
Cover képek forrása:
Edwin P. Hubble Papers, Huntington Library, San Marino, California (letöltve innen: https://science.nasa.gov/people/edwin-hubble)
https://www.esa.int/Science_Exploration/Space_Science/Hubble_overview
Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló