A Vénusz fedése
A Földhöz legközelebbi bolygó 19-én a hajnali órákban a keleti horizonton ragyog, a szürkületben kicsit távolabb a Holdtól, de mindkét égitest könnyedén megfigyelhető, majd a nap folyamán a Hold lassan a Vénusz közelébe kúszik.
A Vénusz
A Vénusz a Földhöz nagyon hasonló méretű bolygó. A felszínét extrém vastag szén-dioxid légkör borítja, amelyben sűrű kénsavfelhők úsznak. A bolygó atmoszférájának üvegházhatású gázai felhevítik a planéta felszínét, mivel a beérkező hőt visszatartják, nem engedik kisugározni a világűrbe.
Egy másik következmény az, hogy a bolygó fényvisszaverő képessége (albedója) nagyon magas értékű. Ezt az értéket általában százalékban szokták megadni. A Hold albedója például 7%, tehát a rá vetülő napfény 7%-át veri vissza. A Vénusz esetében az albedó értéke 60-75%.
Emiatt a fényessége elképesztő. A látszó fényessége -4 magnitúdó körüli a Földtől való távolságának függvényében. Ez annyira magas érték, hogy akár fényes nappal is látható szabad szemmel, ha pontosan tudjuk, hogy hol keressük az égen. Ez fontos ahhoz, hogy a 19-i jelenséget kényelmesen megfigyeljük.
A Hold belép a Vénusz elé
Holdunk kicsivel több mint 13°-ot mozdul el az égbolton naponta. A Földről nézve nyugatról keletre halad a háttércsillagokhoz képest. Ez azt eredményezi, hogy a Holdnál jóval távolabb lévő bolygók előtt is áthaladhat. Éppen egy ilyen jelenséget figyelhetünk meg szeptember 19-én délután 14:20-kor. Égi kísérőnk felénk néző oldalának ekkor mindössze 5%-a lesz megvilágítva, az újhold fázishoz közeledve. A Vénuszt jobbról közelíti meg. A nap folyamán jól követhető lesz, ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
A bolygó a Svábhegyi Csillagvizsgálóból nézve pontosan 14:20:441-kor kezd belépni a Hold mögé a világos oldalon. Az ország különböző részein ettől kicsit eltérő időpontban kezdődik a fedés, de legfeljebb csak 3-4 perc eltéréssel. 14:21:06-kor tűnik el teljesen, a belépés 25 másodpercig tart. Ezt követően a Hold 70 perc alatt halad el a Vénusz előtt, és a bolygó 15:30:55-kor bukkan majd föl a bolygó a holdunk másik (nem megvilágított) oldalán. Ameddig teljesen kilép a Hold mögül, 24 másodperc fog eltelni.
A bolygó felszínének 89%-a lesz ekkor megvilágítva, és éppen a pályája távolabbi részén lesz tőlünk. Emiatt egy kis elnyúlt korong alakot vesz fel egy távcsőben. Amennyiben van lehetőség távcsöves észlelésre, az minden szempontból ajánlott. Gyönyörűen látszanak a holdsarló kráterei, de a Vénusz is szebb látvány, mint szabad szemmel. A bolygó látszó átmérője 11,6’’ lesz a jelenség pillanatában, ez a Holdéhoz képest 160-szor kisebb, így nagyon erős nagyítást igényel. A látvány azonban egy binokulárban vagy kisebb távcsőben is lenyűgöző lehet, mivel a Vénusz igazán fényes. Kristálytiszta égen szabad szemmel is látható lehet a Hold mellett még fedés előtt, illetve kilépés után mellette.
Észlelési útmutató
Akár távcsővel, kézi látcsővel vagy csak szabad szemmel szeretnénk észlelni a Vénusz és a Hold bújócskáját, fontos tudnunk, hogy ezt hogyan tegyük.
A páros a nyugati égen lesz látható, a jelenség kezdetének pillanatában 35° magasan. A kilépéskor 24°-os magasságban jár már a Hold. A nappali égen a vékony holdsarlót sem lesz gyerekjáték megtalálni, de ha az megvan, a Vénusz észrevétele már csak hab a tortán. Óvatosan keresgéljük a távcsővel a Holdat, nehogy véletlenül a Nap felé fordítsuk azt. A Nap erős fénye nem csak a felszerelésben tenne kárt, hanem súlyos látáskárosodáshoz is vezethet.
A Hold mellett nemcsak a Vénuszt, hanem a Regulus nevű csillagot is láthatjuk egy közepes méretű távcsővel. A csillag a Hold alatt lesz 6,8’-re a Vénusz kilépése előtti percben, 15:29-kor.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász