A 2024 YR4-es jelzésű égitest a becslések szerint körülbelül 60 méter átmérőjű, és jelenleg már több tízmillió kilométerre jár. A földközeli objektumot (Near-Earth Object, NEO) 2024-ben fedezték fel, és a NASA tudósainak számításai szerint 2032 decemberében, amikor megközelíti a Földet, bolygónktól körülbelül 106200 km távolságba ér. Ez nem tűnik olyan nagyon közelinek, azonban ha figyelembe vesszük a pályaszámítások bizonytalanságait, kiderül, hogy az előrejelzések nem zárják ki a Földdel történő ütközést sem.
Ekkor a Föld légkörébe belépő aszteroida felrobbanhat a légkörben, ám az is lehetséges, hogy a felszínt elérve becsapódási krátert hoz majd létre. Mindezek alapján érthető tehát, hogy a 2024 YR4 miért került az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA kockázatbecslő táblázatainak élére. Az aszteroidák felfedezésére szakosodott David Rankin szerint a 2024 YR4 esetén számolt 1:83-os becsapódási valószínűség igen magas, sőt, ennél nagyobb értéket nem sokszor számoltak még, főleg nem ilyen nagyobbacska méretűnek becsült földközeli aszteroida esetén.
A Földünkre potenciálisan veszélyes objektumok jellemzésére széles körben elterjedt a Torino-skála használata. Ez egy 0-tól 10-ig terjedő skála, amely megmutatja az adott földközeli objektum becsapódásának valószínűsége mellett a potenciális becsapódás okozta károk mértékét. A skála 0-val jelölt lépcsőfokán azok az aszteroidák állnak, amelyek egyáltalán nem veszélyesek a Földre nézve, becsapódásuk valószínűsége pedig elhanyagolható, míg a 10-es szám azokat az égitesteket jelöli, amelyek biztosan becsapódnak a Föld felszínébe, és maradandó, globális károkat okoznak. A skálázáskor az adott földközeli objektum becsapódásának valószínűsége mellett figyelembe veszik annak mozgási energiáját is, hiszen az is fontos szempont az okozott kár kiszámításakor. Utóbbi mennyiséget megatonnában (MT) fejezik ki az ezzel foglalkozók, mégpedig annak megfelelően, hogy az adott mozgási energiával érkező égitest becsapódása hány megatonna (MT) TNT robbanásának felel meg.
Az újonnan felfedezett 2024 YR4 a Torino-skálán 3-as értéket kapott, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 1% a valószínűsége egy olyan ütközésnek, amely a becsapódás helyén komoly károkat okoz. Mindazonáltal a csillagászati megfigyelések szempontjából a 2024 YR4 továbbra is egy érdekes objektum, amelynek követése igen fontos lehet abból a szempontból, hogy a további pályaszámításokkal kirázható, avagy megerősíthető legyen az ütközés bizonyossága.
Hova csapódhat be a 2024 YR4?
Az aszteroidát először a Chilében működő távcsöveket alkalmazó ATLAS égboltfelmérés rögzítette, majd később a Catalina égboltfelmérés adatainak vizsgálatával David Rankin azonosította először. A felfedező nyilatkozata alapján azonban nincs okunk az aggodalomra: a becsapódás valószínűsége rendkívül alacsony, így a kődarab vélhető módon zavartalanul halad majd el a Föld közelében. A kutató azt is hozzátette, hogy ha a becsapódás mégis csak megtörténne, akkor a Föld Dél-Amerika és Afrika közötti területeken lenne a legvalószínűbb.
Ezt az eredményt azonban nem árt fenntartásokkal kezelni: a későbbi mérések alapján az égitest pályájának további pontosításaival a potenciális becsapódás helyére is jobb becsléseket tehetünk, és emellett azt is fontos kihangsúlyozni, hogy jelenlegi ismereteink szinte biztosra vehetjük, hogy a becsapódás meg sem történik. Ha pedig mégis becsapódik az égitest, akkor sem biztos, hogy globális katasztrófát okoz majd. Ennek pontos becslése azonban a következő évek méréseire vár.
A becsapódás által okozott kár kiszámításakor fontos szempont az aszteroida mérete mellett az összetétele, illetve a becsapódás helyszíne is. Jelenleg azonban az objektum már túl messze jár ahhoz, hogy kémiai összetételét, és felszínének fényvisszaverő képességét pontosan meg tudjuk határozni. A számítások szerint erre 2028-ban lesz majd lehetőség, amikor az aszteroida 8 millió km-re megközelíti a Földet. Az objektum abszolút fényességéből a jelenlegi becslések szerint az aszteroida átmérője körülbelül 60 méter, ennek kiszámításakor azonban feltételezték a felszín egy adott összetételét, illetve fényvisszaverő képességét. A későbbi mérések ez utóbbit tovább pontosíthatják, és ez alapján az aszteroida mérete is változhat: ha sötétebb a felszíne az alapfeltevésként használt értéknél, 60 m-esnél nagyobb átmérő adódik végeredményül, ha pedig világosabb, akkor kisebb. Az összetétel jövőbeli vizsgálata tehát kulcsfontosságú az égitest méretének, illetve a potenciális becsapódás okozta károknak a kiszámításához.
A 2024 YR4 aszteroidát a következő hónapokban 8 méteres távcsövekkel tervezik vizsgálni a tudósok, azonban a 2028-as évre vár az égitest fizikai paramétereinek a jelenleginél jóval pontosabb és megbízhatóbb meghatározása.
A cikk forrása: https://www.space.com/180-foot-asteroid-1-in-83-chance-hitting-Earth-2032
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet